Kérdések a Magyartanárokhoz

Különvélemény a Magyartanárok Egyesülete Nemzeti Alaptantervről közzétett Állásfoglalásáról

Magyarként fontosnak tartom, hogy a Nemzeti Alaptanterv (NAT) a jövő generációját megtanítsa magyarul írni és olvasni. A Magyartanárok Egyesülete szerint ezt a funkciót az új NAT nem tudja betölteni. A Magyartanárok Egyesületének tagjai kiváló pedagógusok, érveiket igyekszem komolyan venni. Sajnos, a 2020. február 1-jén közzétett állásfoglalásuk nem érveket, hanem indulatos kijelentéseket tartalmaz.

Az Állásfoglalás állításai homályosak, a bizonyítékok, fogalomdefiníciók hiányoznak: ellentmondások, zsargon mögé rejtett felületesség, semmitmondó indulatok, érvek nélküli logikai következtetések és érzelmekre apelláló jelzős szerkezetek. Talán elfelejtették, az olvasó háttértudása nem azonos. Kritikus értelmiségiként szívesen aláírnám még a petíciójukat is, ám előtte feltennék pár kérdést. Egyszerűség kedvéért, a kérdések, megjegyzések NAGYBETŰVEL vannak írva.
————————————————————

A Magyartanárok Egyesületének véleménye szerint ez a Nemzeti alaptanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgy tekintetében nem nemzeti és nem alaptanterv. Nem nemzeti, mert ekkora mennyiségű tananyag az adott korosztály legalább kétharmada számára nem elsajátítható, őket a nemzetből mintegy kirekeszti.

 

MEKKORA MENNYISÉGŰ TANANYAGRÓL VAN SZÓ? MEKKORA TERJEDELMŰ A JELENLEGI NAT, ÉS MEKKORA EHHEZ KÉPEST AZ ÚJ NAT? MILYEN ADAT VAGY KUTATÁS BIZONYÍTJA, HOGY A KOROSZTÁLY „KÉTHARMADA” SZÁMÁRA NEM ELSAJÁTÍTHATÓ? 100-BÓL 66 GYERMEK NEM TUDJA ELSAJÁTÍTANI? MIT ÉRTENEK ELSAJÁTÍTÁS ALATT?

 

Nem alaptanterv, mert a tanítást teljes részletességgel s nem csupán alapjaiban szabályozza.

 

A „NEM ALAPTANTERV” MIT TAKAR? „TÖBB, MINT ALAPTANTERV” VAGY „FORMAILAG NEM ALAPTANTERV” VAGY „EGYÉB, ÉSPEDIG”?

 

Komoly óraszámcsökkentés mellett jelentős tananyagbővítést hajt végre.

 

MIT JELENT A „JELENTŐS”?

 

Annyira nem ad módot a képességfejlesztésre, a diákok egyéni fejlődésére, a módszerek és gondolatok sokféleségére, hogy egyáltalán nem szolgálja a diákok érdekeit, nem teszi őket jó szövegértőkké, árnyalt és pontos szövegek alkotóivá, művelt, a humán kultúra iránt elkötelezett felnőttekké. Nem szolgálja sem személyiségfejlődésüket, sem tanulás- vagy munkakultúrájukat, sem boldogulásukat a munka világában. Ezért mélyen gyerekellenes.

 

MILYEN BIZONYÍTÉK, ADAT, VAGY KUTATÁS TÁMASZTJA ALÁ AZ ÁLLÍTÁST:

„egyáltalán nem szolgálja a diákok érdekeit, nem teszi őket jó szövegértőkké, árnyalt és pontos szövegek alkotóivá, művelt, a humán kultúra iránt elkötelezett felnőttekké. Nem szolgálja sem személyiségfejlődésüket, sem tanulás- vagy munkakultúrájukat, sem boldogulásukat a munka világában.”

 

A MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE SZERINT MI SZOLGÁLNÁ A DIÁKOK ÉRDEKÉT? MI TENNÉ ŐKET JÓ SZÖVEGÉRTŐVÉ STB.? MI SZOLGÁLNÁ A BOLDOGULÁSUKAT A MUNKA VILÁGÁBAN? MIT ÉRTENEK A MUNKA VILÁGA ALATT? SZELLEMI MUNKÁT VAGY FIZIKAI MUNKÁT?

A „GYEREKELLENES” MINDEN GYEREKRE VONATKOZIK? MI INDOKOLJA EZT AZ ÁLTALÁNOSÍTÁST? MITŐL „MÉLYEN”?

 

A kortárs kultúráról tudomást sem vesz, habár tud arról, hogy a nyelv állandóan változásban van, ám ezt morális kérdésként kezelve (az egyénnek a nyelv iránti felelősségről szólva) keményen normatív nyelvszemléletet képvisel.

 

NEM VILÁGOS A LOGIKAI KAPCSOLAT A KORTÁRS KULTÚRA HIÁNYA ÉS A MORÁLIS KÉRDÉSEK KÖZÖTT (MILYEN MORÁLIS KÉRDÉSRŐL VAN SZÓ?) ÉS MI KÖZE ENNEK A „KEMÉNY” NORMATÍV NYELVSZEMLÉLETHEZ? AZ OLVASÓ SZÁMÁRA DEFINIÁLNI KELLENE A NORMATÍV NYELVSZEMLÉLETET.

 

Az irodalom folyamatát is az 1970-es években lezárja, egészen véletlenül és elszórtan szerepelnek csak ennél újabb művek a tananyagban, a kortárs irodalom mint téma és fontos probléma eltűnt. A régi korok irodalomtörténetének ismeretét sokkal mélyebben írja elő, mint azt a diákok nyelvi kompetenciája lehetővé tenné, és még a régebbi korok irodalomtörténetéről adott képe is elavult és elfogult.

 

AZ ÚJ NAT RÉGEBBI KOROK IRODALOMTÖRTÉNETRŐL ADOTT KÉPE MIÉRT ELAVULT? MIBEN NYILVÁNUL MEG AZ ELFOGULTSÁG?

 

Ez az alaptanterv újra az ideológia, a politika szolgálólányává teszi az irodalmi nevelést, s ezzel legalább negyven évvel veti vissza az 1978-ban a szolgálólányi szerepből kiszabadult magyartanítást.

 

KONKRÉT PÉLDÁKKAL ILLUSZTRÁLVA, HOGYAN TESZI AZ IRODALMI NEVELÉST A POLITIKA SZOLGÁLÓLÁNYÁVÁ? MIT ÉRTENEK POLITIKA ALATT EGY OLYAN ORSZÁGBAN, AHOL NÉGYÉVENTE DEMOKRATIKUS VÁLASZTÁSOKAT TARTANAK, SZEMBEN A KOMMUNISTA EGYPÁRTI DIKTATÚRÁVAL? AZ 1978-AS ÉVEK ÉS 2020 KÖZÖTT MI AZ ANALÓGIA ALAPJA? A SZOLGÁLÓLÁNY KIFEJEZÉSSEL MIT SZERETNÉNEK SUGALLNI?

 

Irodalomszemlélete a művek nyelvi megvalósulásának és nemzeti kulturális értékének elszakításával, szembeállításával nem konzervatív, hanem elmaradott.

 

MIBEN NYILVÁNUL MEG AZ ELMARADOTTSÁG? MIT JELENT A „MŰVEK NYELVI MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉS NEMZETI KULTURÁLIS ÉRTÉKÉNEK ELSZAKÍTÁSA”?

 

Olyan ideológiai kiindulópontokat tartalmaz, amelyek nem eredményezhetnek érvényes tanítási koncepciót. Az irodalom tananyag kitüntetett eleme az üldözött magyarság koncepciója, a Trianon fölötti gyász hangsúlyozása és a határon túli magyarsággal való egység deklarálása. Nem tagadva e történelmi trauma miatt érzett fájdalom jogosságát, illetve a magyar irodalom államhatárokon túllépő jellegét, úgy véljük, ezt a fájdalmat az irodalomtörténet vezérgondolatává tenni mélyen irodalomellenes gesztus.

 

MI ADJA A „TRIANON FÖLÖTTI GYÁSZ KONCEPCIÓJÁNAK” IRODALOMELLENESSÉGÉT? MIT KERES ITT A „GESZTUS” SZÓ?

 

Az alaptanterv az irodalom tananyag egyetlen lehetséges rendezőelvének a kronológiát tekinti, csak deklarálja, hogy az általános iskolában időlegesen lehetséges más rendezőelv, de nem tesz lehetővé semmiféle más utat. Ezzel a 7–8. osztályos diákokat végképp elidegeníti az irodalomtól, a 9–12. osztályosokat szintén.

 

A KRONOLÓGIA MIÉRT IDEGENÍTI EL A DIÁKOKAT VÉGKÉPP AZ IRODALOMTÓL? VAN-E ERRE VONATKOZÓ BIZONYÍTÉK, OLYAN KUTATÁS, TANULMÁNY, AMELYET 7-8., ILLETVE 9-12. OSZTÁLYOSOKKAL VÉGEZTEK? HA NINCS, MIRE ALAPOZZÁK AZ ÁLLÍTÁST?

 

Nem ad teret semmiféle tanári kezdeményezésnek, önálló gondolatnak.

 

MI BIZONYÍTJA, HOGY „NEM AD TERET SEMMIFÉLE TANÁRI KEZDEMÉNYEZÉSNEK, ÖNÁLLÓ GONDOLATNAK”? TUDNÁNAK-E IDÉZNI OLYAN TILTÁST A NAT-BÓL, AMI EZT AZ ÁLLÍTÁST BIZONYÍTJA?

 

Nem vesz tudomást a régiók, az iskolák és tanulócsoportok különbségeiről, mindenkit beszorít az országos egyentanterv kalodájába.

 

EZ AZ ÁLLÍTÁS ELLENTMONDÁSOSNAK TŰNIK. EGY ALAPTANTERV LEHET-E NEM EGYENTANTERV? A PEJORATÍV „KALODA” SZÓ HASZNÁLATÁT MI INDOKOLJA?

 

Érzéketlen minden iránt, amit a magyar pedagógiatudomány, a tantervelmélet, a szakmódszertan az előző évtizedekben megalkotott.

 

MIT ALKOTOTT MEG AZ ELŐZŐ ÉVTIZEDEKBEN A MAGYAR PEDAGÓGIATUDOMÁNY, A TANTERVELMÉLET, A SZAKMÓDSZERTAN? (NÉHÁNY PÉLDA FELSOROLÁSA.)

 

Deklarálja a módszertani szabadságot, de olyan mértékben szabályozza az elvégzendő tananyagot (például időnként még azt is meghatározza, hogy mely versek mely versszakait kell memoriterként megtanítani), hogy az minden tanári mozgásteret végképp beszűkít.

 

FENTEBB ÚGY FOGALMAZNAK, HOGY „NEM AD TERET SEMMIFÉLE TANÁRI KEZDEMÉNYEZÉSNEK”, ITT AZT ÁLLÍTJÁK, „DEKLARÁLJA A MÓDSZERTANI SZABADSÁGOT”. MIBEN NYILVÁNUL MEG A TANÁRI MOZGÁSTÉR BESZŰKÜLÉSE?

 

A tárgyalt szerzők és művek listájának bővülése nem alapul komoly tudományos kutatásokra, nincs tudományos fedezete, hanem olyan kultúrharcos szemléletet tükröz, amely egy ideológiai üzenet kedvéért szétszakítja a nemzetet.

 

A KORÁBBI NAT SZERZŐK ÉS MŰVEK LISTÁJA MILYEN „KOMOLY” TUDOMÁNYOS KUTATÁSOKRA ÉPÜLT? MI VOLT A TUDOMÁNYOS FEDEZETE?

MIBEN NYILVÁNUL MEG A KULTÚRHARCOS SZEMLÉLET? MIT ÉRTENEK KULTÚRHARCOS SZEMLÉLET ALATT? MIT ÉRTENEK NEMZET ALATT, ÉS MIBEN NYILVÁNUL MEG A NEMZET „SZÉTSZAKÍTÁSA”?

 

Ezért nem tekinthető alaptantervnek, nemzetinek meg végképp nem, mert szemben áll azzal a gondolattal, hogy a nemzet egészének alaptanterve legyen.

 

MIBEN NYILVÁNUL MEG, HOGY „SZEMBEN ÁLL AZZAL A GONDOLATTAL, HOGY A NEMZET EGÉSZÉNEK ALAPTANTERVE LEGYEN”? EZ TÉNYÁLLÍTÁS, VAGY VÉLEMÉNY?

 

Mindezek alapján leszögezzük: a most nyilvánosságra került kormányrendelet olyan súlyosan veszélyezteti a nemzet egységét, a nemzeti kultúrát, a diákok fejlődését, a tanári munka szakmaiságát, annyira mérgezi a közgondolkodást, hogy azonnal vissza kell vonni.

A Magyartanárok Egyesülete választmánya
Budapest, 2020. február 1.

 

„MINDEZEK ALAPJÁN LESZÖGEZZÜK”?

Megosztás Facebookon, vagy e-mailben:

Share on facebook
Share on email

Dr. Hidvégi Áron Arnold

Két könyv. Egy világnézet.

YouTube

Facebook

Instagram

Blog

Minden nap!

Az önerőből edzés ötödik törvénye.

Január 1.

Az önerőből edzés első törvénye: van edzés.

Instagram

Scroll to Top